Szegedi Dózsa György Általános Iskola

Összeállították:
Vid Viktória és Kispál Judit történelem szakos tanárok

1026.

Ebben az évben jött Velencéból Gellért pap, aki csanádi püspök lett. Valószínű, hogy Felsővároson volt már Szent György templom. „Mikor keletkezett tulajdonképpen e templom, nyomára nem akadhatunk…”

1183.

Szeged első említése Cigeddin néven, III. Béla király okleveleiben.

1247.

Innen számítjuk Szeged városi létének kezdetét.

1280.

Befejeződik a szegedi vár felépítése.

1458.

Hunyadi Mátyás idején bizonyos, hogy volt Szent György templom. Szeged kegyúri jogáról 1458-bankiadott okiratban Szeged négy plébániája közt Szent Györgyé is szerepel. „Említők, hogy Mátyás idejében Szegeden már volt Szent György templom, de azt is elmondhatjuk, annak bizonyos nyomára nem juthatunk. Csak annyit állíthatunk bizonyossággal, hogy a Minorita atyák által épített nagyobbszerű templom szakasztá félbe annak föl nem építését, miután fölépítése annak elkészültével fölöslegessé vált.”

1526.

A mohácsi vereséggel a középkori magyar állam megbukott.

1541.

Az ország három részre szakadása. Szeged török kézre kerül. A török uralom alatt a felsővárosi templom romba dőlt.

1686. október 23.

Szeged felszabadul a 143 évig tartó török uralom alól.

1719.

A török uralom alatt rombadőlt felsővárosi templom helyreállítási munkálatai elkezdődnek.

1720.

A Szent György templomi plébániát a kegyesrendi atyákra bízták jobb ellátás végett. A felújítás ideje alatt a tanítás máshol folyt.

1721.

Ujvári Mihály tanítóskodott ebben az évben, de valószínű, hogy még a saját házában tanított a felújítási munkálatok idején.

1724.

Ebben az évben vásárolták meg 100 forinton „Illés bíró” házát iskolának, melyet 5 forint kiadással átalakítottak, hogy abba még kemence is került. Ekkor már Szada Mihály volt a tanító.

1731-32.

Felsővárosi „orgonista kántor” és egyúttal tanító Huszka György lett.

1733. november 2.

Szent György temploma létét bizonyítja egy templomlátogatási jegyzőkönyv, melyben említik, hogy a „kisded térű s téglákból épült, de sárral készített Szent György temploma újonnani építése szükségeltetnék.”

1741.

A tanító Telek József lett.

1744.

Telek Józsefet Almásy Tamás követte a tanítói székben.

1750.

Ebben az évben a lányokat elkülönítették a fiúktól, mert ettől fogva évi 24 forint fizetés mellett felvették tanítónőnek Jó Katalint.

1772.

Jó Katalint rövid ideig Ladányi Róza, majd Pannatz Klára követte.

1778.

A plébániát ismét a Minorita atyák gondviselésére bízzák.

XIX. sz. eleje

A plébánia lepusztult állapotban volt, újjáépítését tervezgették.

1859. április

A város terhelt anyagi körülményei ellenére is, a régi anyagok felhasználásával 15000 forint költséget szavaztak meg az iskola felépítésére. „Később különféle átalakítások és kísérletezgetések után kiderült, hogy úgy pedagógiai, mint egészségügyi tekintetben az egész építkezés elhibázott alakították át. A tornya még épen állott és még az alapja is szilárd volt. A harangok is mind ott maradtak benne.

1859. november 13.

Ünnepélyesen átadták a kétemeletes és tantermekkel bővelkedő iskolát. Ezt az épületet „tornyos iskolának” nevezték, Arleth Ferenc tervezte klasszicizáló jelleggel. (Az Árpád-kori templom alapjai még mindig az iskolaudvar földjében rejtőznek.)

1885-86.

A Szeged-felsővárosi Szt. György községi népiskolák fiú- és leánytanulóinak statisztikai kimutatása 735 tanulót jegyzett.

1902-03.

A „tornyos iskola” építészeti és egészségügyi szempontból a továbbiakban alkalmatlan a tanításra, ezért lebontását tervezik.

1904-05.

A „tornyos iskolát” lebontották.

1907.

Elkészült a jelenlegi iskolaépület.

1914-18.

Az I. világháború „szolgálatába állították” az iskolánkat.

1920-30.

A Horthy-rendszer alatt Felsővárosi-községi elemi népiskola.

1944-46.

A II. világháborúban katonák, sebesült orosz katonák, majd hazatérő hadifoglyok szállása volt.

1946-47.

Az iskola neve: Szent-György téri általános iskola. Igazgatója Köncs Erzsébet lett.

1947. szeptember

Újraindul az épületben az oktatás.

1947

A világháború után nehéz körülmények között, sokára indult újra az oktatás.

1948-49.

Dudás László igazgatósága alatt vette fel az iskola Dózsa György nevét. Úttörőcsapata is ilyen néven szerveződött meg Barcsi Antalné vezetésével. Az iskola északi szárnyában a Gyógypedagógiai Iskola lett elhelyezve. Ezekben az években az épület nagyobbik felében 8 tanterem működött.

1950 nyara

A volt Juhász Gyula iskola átcsatolásával megkétszereződött a létszám. Az osztályok párhuzamosak lettek.

1952 nyara

Az iskola úttörőzenekara egyhetes országjáráson vett részt nagy sikerrel. Az év végi úttörőavatást közvetítette a Magyar Rádió.

1953 nyara

A Gyógypedagógiai Iskola elköltözött, így megkaptuk az egész épületet. A létszám ekkor már 600 körül mozgott. Ebben az évben Zányi Andor vette át az iskola igazgatását. Helyettese Balázs Tibor.

1956. október 23.

A forradalom különösebben nem érintette az iskola működését, azonban az iskola igazgatóját leváltották.

1957-58.

Az új igazgató Kecskés Antal, helyettese Ördögh Mátyás. Szervezésükkel készült fel iskolánk Dózsa György 444 éves évfordulójára. Magas színvonalú kiállítás, tartalmas ünnepség gazdagította a programokat.

1959-60.

Az állam közel félmilliós költséggel támogatta az iskola teljes felújítását és a bútorzat cseréjét.

1964.

450 éves Dózsa-évforduló.

1967. november

Megépült az első kerámiaégető kemence, majd beindult a kerámia szakkör.

1980-82.

E két év alatt az iskola épületét teljesen felújították, emiatt a tanítás más iskolák épületében zajlott. Az első tanévben a Dugonics Iskola és a Tarján IV. sz. Iskola biztosított az alsó tagozatosoknak tantermet, a felső tagozatos tanulóink a Rókus I. sz. és a Madách Iskola, majd a Szilléri sugárúti Iskola épületében tanultak.

1982.

Dr. Tokody László tanár délutánonként napközis foglalkozás keretében elkezdte az olasz nyelv oktatását.

1983.

Ettől az évtől megkezdődik hivatalosan is az olasz nyelv oktatása, mint második idegen nyelv a kötelező orosz mellett. A nyolcvanas évek végétől beszélhetünk tagozatos olasz nyelvoktatásról első osztálytól kezdve.

1988.

Iskolánkban megalakul a Dózsa Diáksportkör. Sportágak: kajak-kenu, vitorlázás, kézilabda, természetjárás

1990.

Hivatalosan beindul a testnevelés tagozat. Sportág: kajakkenu, kiegészítő sportág az úszás.

1994-95.

Igazgatóváltás történt. Kecskés Antal nyugdíjba vonulásával utóda Lehotai Jánosné, helyettesei Mészáros Istvánné és Lengyel Andrásné, majd 1999-től Hrotkó Klára.

1998.

Iskolánk több tanára szakvezetőként részt vesz a JGYTF és a JATE pedagógusképző munkájában magyar nyelv és irodalom, olasz és angol nyelvből.

2003.

Összevonják a Dózsa és a szomszédos Dugonics iskolát. Az összevont iskola a Dózsa György Általános Iskola néven működik tovább.

2004.

Lehotai Jánosné nyugdíjba vonulása után az iskola igazgatója Tóthné Lengyel Mária, helyettesei Lengyel Andrásné és Tóth Éva, majd 2006-tól Dr. Kucsera Józsefné és Csatordai Zsuzsanna.